NATURA 2000
Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozással vállalta, hogy az Unió jogrendjét a hazai szabályozásba – megfelelő igazításokkal – beépíti.
Az Európai Unió természeti értékeinek megőrzését két jogszabály szavatolja, melyek hazai alkalmazása a csatlakozás pillanatától kezdve kötelező. 2004. május 1-től Magyarországon is hatályba lépett a Madárvédelmi- és az Élőhelyvédelmi Irányelv.
Az irányelvekben foglaltaknak megfelelően hazánk köteles volt az Európai Unió közösségi jelentőségű természetes élőhelyei, valamint állat- és növényfajai védelmében területeket kijelölni, amelyek így az EU ökológiai hálózatának, a Natura 2000 hálózatnak a részeivé váltak.
A hálózat az értékes természeti területek, élőhelyek többé-kevésbé összefüggő láncolata, amelyek a természetes európai élővilágot őrzik.
A kijelöléssel hazánk területének közel 21%-a lett Natura 2000 terület. A korábban kijelölt országos jelentőségű védett területeink csaknem mindegyike bekerült a hálózatba, de ezeken kívül további körülbelül 1.2 millió hektár kap uniós védettséget.
Nem véletlen, hogy a kijelölt területek között jelentős arányban vannak mezőgazdasági területek, gyepek, tavak, folyók, amelyeken évszázadok óta gazdálkodás folyik. A Natura 2000 területek védelmében tehát különösen hangsúlyos a gazdálkodók, a fenntartó, hagyományos gazdálkodási módok szerepe. Megállapítható, hogy a Natura 2000 hálózattal a természetmegőrzés kezdeti időszakát a 60-as, 70-es éveket jellemző, rezervátumok létrehozását célzó védelem helyett a társadalmi, kulturális, gazdasági és természetvédelmi érdekek összehangolására alapozó megóvás kerülhet előtérbe.
Az Európai Unió természeti értékeinek védelmi gyakorlatáról Dr. Riskó Andrea által írott tanulmányt a Dokumentumtár menüpont Természetvédelem c. részében olvashatják. A tanulmány 2003-ban a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakfolyóiratában, a Paenoia c. periodikában jelent meg.
