Budapest, 2009. július 16.
2009. július 16-áig valamennyi olyan, környezetszennyező hulladéklerakó bezárt, amelyek működése a légkörre, a vizekre és az emberi egészségre is káros lehet. A bezárások után is legfeljebb 50 km-en belül elérhetőek lesznek azok a hulladéklerakók, amelyek a keletkező hulladék elhelyezésére modern technológiák alkalmazásával elegendő kapacitással biztosítják a környezet magasabb fokú kímélését.
A nem megfelelő műszaki védelemmel rendelkező hulladék-lerakók bezárását uniós irányelv alapján már a hulladékgazdálkodási törvény előírta. A nem megfelelő műszaki védelemmel rendelkező lerakók bezárása miatt az ártalmatlanítandó hulladéknak csak mintegy 20%-át kell átirányítani a továbbműködő, a környezetre és egészségre nézve biztonságos, uniós szabályoknak megfelelő lerakókba.
Az ún. csurgalékvíz és hulladéklerakó-gáz erősen károsíthatja a felszín alatti vizeket és a levegőt. A csurgalékvíz összetétele gyakran rosszabb, mint a legszennyezettebb szennyvízé, ezért annak talajba és a talajvízbe jutása veszélyezteti az ivóvíz bázist, a felszíni, felszín alatti vizek minőségét. A felszabaduló depóniagáz hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, ezek megfelelő kezelése hazánk üvegházhatású gáz kibocsátásnak 20%-os csökkentését hozná.
A korábbi helytelen mezőgazdasági gyakorlat, a szennyvizek elszikkasztása mellett a lerakók szennyező hatása is hozzájárult ahhoz, hogy 50 év alatt a hazánk alatt lévő első vízadó réteg teljesen elszennyeződött. Eltűntek a „jóvizű” falusi ásott kutak, és helyettük a legkisebb faluba is vezetéken kell a tiszta vizet szolgáltatni.
A környezetvédelmi hatóság továbbra is mindent megtesz azért, hogy a települési hulladékkezelés fenntartható legyen. A jogszabályi határidőt a jogalkotó annyira kitolta, amennyire csak lehetett. Ugyanakkor 2001. január 1-jétől ismert az önkormányzatok számára, hogy be kell zárni a nem megfelelően szigetelt lerakókat. Az akkor működő mintegy 1300 lerakó felülvizsgálatát, a bezárásra, illetve a továbbműködésre vonatkozó tervek kidolgozását már az akkori jogszabályok előírták, így minden egyes lerakó további sorsát már legalább 5 évvel ezelőtt ismernie kellett mind az önkormányzatoknak, mind az üzemeltetőknek, akiknek feladata gondoskodni a települési szilárdhulladék megfelelő kezeléséről.
1100 lerakó kapott uniós támogatást rekultivációra, illetve továbbiak támogatása várható. A jelenleg működő
70 lerakó az országban jelentkező kapacitásigényt bőségesen biztosítja, tehát lesz hová elhelyezni a hulladékot. A közeljövőben a 70 mellett
további új hulladéklerakók fognak nyílni, jelentős kormányzati és uniós forrásokból finanszírozva.
Ezzel az intézkedéssel a környezetszennyező lerakókba történő szállítás megszűnik, amelynek eredményeképpen környezetünk és az emberi egészség védelme teljes körűen érvényesülhet.
Magyarországon 2009. július 16. után működő települési szilárd hulladéklerakók:
Térkép
